Velebit Nemzeti Park

Sjeverni Velebit Nemzeti park Horvátország legfiatalabb nemzeti parkja, melyet 1999-ben a gazdag állatvilága, és különböző növényzete miatt nemzeti parkká nyilvánítottak ki. A hegység egész területe nemzeti park. Közvetlenül a horvát tengerpart mentén helyezkedik el. Fõgerince észak-nyugat, dél-kelet irányba fut. Geológiai felépítését tekintve mészkőhegység, felszínét részben erdõ borítja másik része fedetlen karszt.

Észek-Velebit -természetileg legértékesebb és legvonzóbb Velebit csúcsrésze.
Szigorúan védett 109 km2 terület, természeti rezervátumokat, Hajdučki és Rožanski kukovi, a több mint 150 mélységével vonzós karsztformákkal és Lukina jama-val, amely a legmélyebbek a világon egyike és híres Velebiti botanikus kertjét magába foglalja.

A Velebiti Tájvédelmi Körzet a zadari riviéra közelében húzódik, főleg a barlangászat és az aktív pihenés szerelmeseinek kínál remek időtöltést. A Zadartól szintén nem messze található Vranszki-tó (Vransko jezero) az ország legnagyobb kiterjedésű tava, ahol számos ritka madárfaj is fészkel. Természetvédelmi park Vransko jezero - ritka érintetlen természetadta jelenség, ugyanis e helyen több mint 224 madárfaj él, és emiatt Europa ornitolog helyei közé tartozik.

A leglátogatottabb park rész az Otocca irányából (Otočac-Rijeka: 103 km, Otočac-Zadar: 137 km). A parka hegyi úton is el lehet jutni, a Brisnica és Gornje Klade irányából és Krasna –ból is.

Kapcsolódó linkek:

• Zadar
• Senj Szálláshelyek

Paklenica Nemzeti Park

Velebit hegység déli részén a tenger mentén található a Paklenica Nemzeti park, melynek területe 3617 hektár. Páratlan szépsége, növény- és állatvilágának gazdagsága miatt ezt a területet már 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánították. A hegyen lévő Paklenica nemzeti park, mely a barlangkutatók, a botanikus kert kedvelők, valamint az alpinisták kedvenc úticélja.

A tengerpart közelében található a Paklenicai Nemzeti Park. Velebit hegycsúcsoknál viszonylag kicsi kiterjedésű területe gazdag természeti szépséget ölel fel. Legszebb pontja a két mély szurdok a Velika és a Mala, melyek meredek ereszkedése helyenként 400 méter. Emiatt Anića Kuk és más híres alpinisták kedvenc helye. A sűrű erdőkkel borított hegyek, számos barlangok, valamint a tengerre lévő rálátás miatta elsősorban a hegymászóknak ajánljuk.

Barlang Manita peć földszint alatti igen mély barlang, széles teremmel, galériával, melynek mélyén patakocska forrás van. Paklenica ritka érintetlen természetadta jelenség, ugyanis e helyen több mint 212 madárfaj él, és emiatt Europa egyik legfrontossabb ornitolog helyei közé tartozik.

Bjeloglavi sup - Itt számos védett madárfaj van, mint pl. a fehér fejű ragadozómadarak (melynek kiterjesztett szárnya 2,60m) és más védett bagjok, sasok fészkei, valamint mrki medve (Ursus arctos), farkas (Canis lupus) és hiuz (Lynx lynx).

Nemzeti park bejárata Starigrad-Paklenica –nál van a Velika Paklenica felé, illetve Seline –től a Mala paklenica felé kb.3km

Risnjak Nemzeti Park

Risnjak- erdővel borított hegymasszívum Fiumétől északra, magába foglalja a Kupa folyó forrásvidékét is; az elhelyezése miatt az Alpoknak a Dinaridákba való átmenetén, kis területen nagyszámú növényi és állatfaj található - barnamedve, hiúz, zerge, szarvas, kígyóölő sas, az erdő szépsége, a karsztfenomének és a csodálatos kilátás nagyszámú hegymászót vonzanak. Aránylag e kis helyen, számos levegő áramlatok kereszteződnek, mely kihat a növényzet és állatvilágra. A hegyvidéki nemzeti parkok - Észak-Velebiti Nemzeti Park, Paklenica, Risnjak - főként a túrázók és az alpinisták, a barlangászok illetve a növényritkaságok iránt érdeklődők számára tartogatnak sok-sok látnivalót.

A Krka Nemzeti Parkban az azonos nevű karsztvidéki folyó páratlanul szép zuhatagait csodálhatjuk meg. Ma a park több mint két harmada szigorúan védett terület. Erdői és más védett területein csak a gyalogos séta megengedett, tilos bármiféle növényzet gyüjtése. Növényzete igen gazdag. Mintegy 300 növény közösség van bejegyezve, ezek közül a legtöbb a bükk és a fenyő (Fagetum illyricum abietetosum), melyek 1240m n/m, hegymagasságon vannak. Majd alacsonyabb szinten szintén bükk (Fagetum croaticum subalpinum). Majd a bórfenyő erdők (Pinetum mughi croaticum).

Számos vadállat él ezen az aránylag kis helyen, beleértve medvét, vadkecskét, őzet, „zmijara“ sast, hiúzt, melyről a hegy a nevét kapta. Risnjak –ot legjobban a hegyi menedékházból lehet megismerni, mely május 01-től november 31.-ig várja a látogatókat. Riékától 31 km -rre van, a Gornjeg Jelenja helyen keresztül 24km-rre, majd egy kicsit nehézkesebb úton 7 km-re Lasca iránjába. A Vilju parkolóból a kijelölt erdő ösvényen kb. másfél óra gyaloglással lehet eljutni.

A látogatók élvezhetik a sétát, a hegymászást a biciklizést, a halászatot, az állatkedvelők pedig a meglepetés szerüen előbukkanó vadállatokat.

Kapcsolódó linkek:

• Szálláshelyek Risnjak közelében

Krka vizesés - Nemzeti park

Krka vizesés

Krka vizesés - Krka folyó hosszú útján több helyen keskeny szurdokvölgyeken és látványos zuhatagokon halad keresztül, míg Šibenik közelében eléri a tengert. A folyó és környéke Skradin közelében, mindamellett hogy igen látványos, sok különleges természeti képződményt is tartogat a hozzáértő látogatónak.

Krka nemzeti park - mely egy természeti csoda, számos folyókkal és 12 vízesésekkel. Roski vizesés hosszúsága 650m, melynek vize 27m magasságból zuhan. Itt építették ki az első áramfejlesztőt, mely mái napig elektromos energiával látja el a környéket. Egyes vízimalmok (búza és kukorica őrlők) a mai napig is működnek.

Visovac -on található egy kis szigetecske is, melyen épült a ferences kolostor, mely a legszebb ebben a parkban. A szigetre a 14. században remeték laktak, akik kolostort és templomot épitettek.
Majd 1440-es években a Boszniából, a törökök elől menekülő ferencesek Visovac-on telepednek meg. Ma a kolostorban számos értékes könyv gyűjteményt, művészeti értékeket, valamint 620 törököktől ránk maradt dokumentumokat őriznek.

Skradinski buk Európa egyik legszebb „ásványok alkotta szikákból“ álló vizesése. Krka folyó vize a tengerbe ömlik. Gazdag halfajtában, melyből 10 fajta csak itt található. Nemzeti park Krka ritka érintetlen természetadta jelenség, érintetlen természetben, védett madarak, ornitológiai rezervátum számos madárfajtája miatt Europa egyik legfontossabb ornitolog helyei közé tartozik.

A folyóban csak a kijelölt helyeken lehet fürdeni, a parkot Skradina –tól hajóval, illetve gyalogosan lehet bejárni. Innen szervezett kirándulások indulnak a parkba.
Krka Nemzeti park bejárata Skradin -nál (Šibenik: 23km)

Mljet sziget - Nemzeti park

Mljet sziget - A Homerov legenda szerint Ogigija (Ogygia) szigeten nimfa Kalipsot Odisejat hét évig tartotta. E sziget a természetadta szépsége, a valamikori Melita szigetre emlékeztet. Valmikor e helyet görög nyelven „melite nesos“, -nak emlegettek, melynek jelentése „mézes szigett“.

Mljet 1960 –ban vált Nemzeti Parká. A csodás mediterrán növénytakarójának és kiterjedt tölgy erdeinek köszönhetően a horvát tengerpart legzöldebb szigetének is szokták nevezni. Az ár-apály következtében az édes és a sós víz állandóan keveredik, a víz élővilága ezekhez a speciális körülményekhez alkalmazkodott. Gazdag állat és kagylóvilága miatt a természet kutatóinak kedvelt területévé vált. Mljet érdekessége még a szigeten lévő két tó és kis sziget (Szt. Mária sziget) is, melyen egy XII. századból ránkmaradt kolostor található. A nagy tó vizéből kis sziget emelkedik ki, rajta áll a kolostor. A szigeten található épület együttesében számos étterem van, melyek ajánlatait ne mulassza el megkóstolni.

A „zöld szigetnek” is nevezett Mljet természeti értékei közül kiemelkedik gazdag vegetációja - itt képet kaphat arról, hogy milyen is volt az ember megjelenése előtt a mediterrán területek növényzete. A tó környékén számos legjobban megvédett fenyőerdőket csodálhat meg.
A növény- és állatvilág mellett más természeti értékeket, ritkaságokat is megcsodálhatunk. Séta közben számos védett vadállatokat figyelhetünk meg mint pl. Mungos mungo, Monachus albiventer. Mljet és települései máig is az Adria nyugalom szigete maradtak.

Tökéletes nyugalmat nyújtva az itt nyaralóknak, akik Dubrovnikból, Korculáról, Hvar szigetről, Brácról, Makarszkáról és Peljasacról induló hajókkal érhetik el a szigetet, illetve juthatnak el a Pomena kikötőbe. A tó mentén lévő sétaút a Montokuc helycsúcsra vezet, melyről a nemzeti parkra csodálatos panoráma nyílik.

Kapcsolódó linkek:

• Szállás Mjlet szigeten
• Mjlet sziget
• Korcula sziget
  
• Hvar sziget
• Brac
  

Brijunski archipelag

Brijunski arhipelag A két nagyobb és számos kisebb sziget alkotta Isztriai félsziget nyugati partja mentén húzódik. A szigetcsoport már az ókori időktől fogva kedvelt pihenőhely volt a térség tehetős és befolyásos embereinek körében.

Brijuni szigetek egy természet, kulturális és történelmi lánc, mely nagymértékben őrzi nyomait az ember tevékenységeknek.

E szigetcsoport az egzotikus növények bőséges vegetációjáról és állatairól híres. Brijuni szigeteket gyarmatosították Krisztus előtt, a régi Villae rusticae csoportegyüttes romjai felújjitva a gazdag római polgárok nyaralóhelye volt. A közeli Verige öbölben található az egykori római nyaraló maradványa, uyanakkor itt megtekinthető meg Venere Istennő temploma. A Nagy Brijuni keleti öbölben a és a Dobrika egymásba ömlésében, megörizték a bizantin Szent Mária Székesegyházat. E maradványok a 16. századból maradtak ránk.

Bijela Vila - Fehér villa. A volt Jugoszláv államelnöknek, Josip Broz Titónak volt a kedvenc nyaralóhelye és egyben ide fogadta a világ több államfőjét. Nemzeti park Brijuni – érintetlen szigetvilág szépségei, a történelmi várososk látogatása, szafari a parkokban, ahol az állatok, zsiráfok, struccok, zebrák, őzek, szarvasok szabadon járkálnak, melyeket Titó a világ államfőitől kapta. Ma Brijuni park, mintegy 600 autohtonih növényéről is ismert.

A golf kedvelők kedvenc helye. Különös élmény bejárni kerékpárral a Brijuni szigetekeit, a szigeten lehetőség van kerékpár kölcsönzésre.

Brijuni - Fazane rendszeres hajórárat köti össze (Pula – 8 km).

Kornati Nemzeti Park

Kornáti szigetcsoport, a Horvát Adriai -tenger és a Földközi tenger legtagoltabb szigetcsoportját alkotják. Az elbűvölő szépsége miatt az áttetsző tisztasága, megőrzött gazdag tengeri világa miatt, már 1980. évben Kornati szigetek nagyobb részét nemzeti parkká nyilvánították. Kornati Nemzeti Park területe kb. 220 km2, a szigetcsoport 89 szigetet, szigetecskét és kiemelkedő sziklákat foglal magába. Kornáti nevét a legnagyobb szigetéről, a Kornati-ról kapta. Növényvilága szegényes, a sziklákat alacsonyan nőtt növényzet borítja. A kristálytiszta tenger vize, a szigetvilág, a tengeri szorosok labirintusa, a változatos tenger mélysége, a kagylók, számos halfajták vonzzák az ide látogatókat.

Kornatia i.e. lett benépesitve. Erről tanuskodik a kard, mely a Padinka hegy lábánál van a Kornati szigeten. Gyakran a Romaiak, a Mlecsaniak, valamint a zadari előkelők szerették volna maguknak megnyerni. Ma Kornáti csak a nyári időszakban lakott, kisebb házacskák és halászházak találhatók, melyeket időnként a halászok laknak. Kornati egyes részein nincs elektromos áramellátás és vízvétek. A számos sziget és sziklazátony alkotta Kornati-szigetvilág az ország másik, szigetek alkotta nemzeti parkja, egyben a mediterránum legtagoltabb szigetcsoportja - igazi vitorlás- és búvárparadicsom! E szigeten kb. 20 étterem található. A nemzeti parkhoz el lehet jutni (saját vagy bérelt) hajóval, vagy turisztikai iroda által szervezett hajókirándulással.

Érdekességek:
Taljuric szigetecske - ovális tányér alakú. Hajók számára veszélyes, mivel gyakran vizzel boritott.
Piskera sziget -a nemzeti park második legnagyobb szigete, a Kornati halászok egykori találkozó helye, itt volt a sózott halak raktára.
Mala Proversa - Dugi sziget és a Katine sziget közötti szakasz, melynek vize sekély. A tenger vizében római romok maradványa látható.
Spinuta öböl - a tenger mélyén római sótermelő és halcsrnok maradványa van.

Hajókirándulások Sibenik-ből, Zadar-ból a Kornáti szigetekre.

Kapcsolódó linkek:

• Veli rat
• Hajós körutazás Horvátországban (Rijeka - Krk - Rab - Dugi Otok - Kornati Nemzeti Park - Zadari szigetvilág - Mali Lošinj - Cres - Rijeka)
• Plitvicei tavak az Unesco Világörökség része